Freund Tamás agykutató,
a Magyar Tudományos Akadémia kísérleti orvostudományi kutató intézete igazgatója
Elhangzott: 2005.január 10.
Kossuth rádió - Egy csepp emberség
Wass Albert: Magyar cirkusz
Mindenki küzdött ott mindenki ellen és ezer bohóc röhögött.
A világ jelszavakat ordított és fogadásokat kötött.
Én arra a vörös ingesre fogadok, enyém a zöld inges legény.
Szorítsd te Árpád-címeres, a gatyás paraszt az enyém.
S a magyarok csak ölték egymást, tombolt a halálzenekar,
S Európa cirkuszporondján fogyott, fogyott a magyar.
A nézők elszámolták a fogadásokat, aki vesztes volt, fizetett.
Néhányan már ásítottak is, aztán mindenki hazament.
Pár kapzsi suhanc még összeszedte az elesettek rongyait,
Aztán már csak a Hold bámulta borzadt szemével vörösen az új magyar Káint.
Wass Albert 1947-ben fogalmazta meg ezt a nemzethalál-víziót, aminek ma különleges aktualitása van. Az ásító, a fogadásokat kötő közönség Európa nyugati és keleti fele, ma kárörvendően tekint ránk, amint a cirkusz porondján nevetségessé tesszük magunkat. Sokunkban megfogyatkoztak az emberség cseppjei, az elmagányosodás és önzés, az önpusztítás felé viszi nemzetünket. Ezt a társadalmat csak egymásért is tenni képes önzetlen emberekből lehet újraépíteni, kezdve a családdal, majd a kisközösségekkel, míg el nem jutunk a hazájáért is áldozatokra képes honpolgárokig. Önző emberekből álló közösségek nem versenyképesek, ezt már olyan primitív élőlényeknél is megtapasztalhatjuk, mint a nyálkás penész. Ennek sejtjei telepeket képeznek és optimális nedves környezetben egymás elől próbálják elfoglalni a jobb tenyészhelyeket. Amikor azonban kiszáradás fenyegeti a telepet, akkor néhány ezer sejt feláldozza magát, kiszáradva egy spóratartó szárat képez, hogy spórává alakult testvéreiket kiemeljék a nyálkából. Ezeket a szél messzire röpíti, hogy jobb körülmények között új telepeket alkothassanak. Van azonban köztük egy olyan genetikai variáns, amelyik soha nem hajlandó szárrá alakulni, mindig csak spórává. Bebizonyosodott, hogy ha ezeknek az önző egyedeknek a gyakorisága elér egy bizonyos százalékot, akkor túl rövidek lesznek a spóratartó szárak, a nyálkába ragadt spórákat a szél nem tudja elröpíteni, és az egész telep elpusztul.